Gondolat, ébresztő a Passzív házról.

A felgyorsult világunk rádöbbentett bennünket, arra hogy mások lettek az emberek álmai. Tapasztalataink szerint egyre kíváncsibbá váltak a megújuló energiák tekintetében. Ezért foglakozunk blogunkban a passzív ház előnyeivel.

• Állandó kellemes hőérzet
• Egész évben friss levegő minden lakóhelyiségben
• Nincs fűtési költség
• Környezettudatos

Passzívház fogalma

A passzívházat azért nevezzük passzív háznak, mert szinte egyáltalán nincs szükség aktív fűtésre. A passzívháznál a hőveszteségeket minimalizáljuk és a belső - emberek, világítás, háztartási és technológiai berendezések hőleadásából származó - hőnyereséget maximalizáljuk.

A passzívház elve: zárjuk le jól a házat a külső hatások ellen, jó épületszerkezetekkel, kitűnő nyílászárókkal. Amennyire lehet, használjuk ki a szoláris energiát, és alakítsunk ki olyan szellőző rendszert, amelynél hőcserélőn keresztül adódik át az elvezetett használt levegő hőmennyisége a bevezetett friss levegőnek. A passzívházban a kellemes hőérzet aktív fűtési és hűtési rendszer nélkül biztosítható.
A passzívház elv egyszerűnek tűnik, de gondos tervezést és a részletekre való odafigyelést igényel.

Passzívház előnye

• Kellemes hőérzet                                                               
• Egész évben friss levegő minden lakóhelyiségben
• Extra kevés fűtési költség
• Környezetvédelem

Passzívház fűtési igénye:

Éves fűtési igény kevesebb, mint 15 kWh/m2/év
(ez kb. 1,5 m3/m2/év gázfogyasztásnak felel meg), melyet az ún. PHPP energetikai számítással kell igazolni.

A passzívház tervezésnél elengedhetetlen az úgynevezett PHPP  számítás, amellyel már a tervezés során ellenőrizhetjük, milyen energetikai változásokat vonnak maguk után a különböző alaprajzi, tömegformálási és épületszerkezeti megoldások.
A PHPP számítás tulajdonképpen egy részletes ellenőrző és igazoló számítás annak bizonyítására, hogy a tervezett épület megfelel a passzívház kritériumainak

Passzívház tervezésénél fontos elvek:

• Kompakt tömegformálás
• Megfelelő tájolással a téli szoláris energia hasznosítása
• Nyári hővédelem biztosítása
• Extra hőszigetelés
• Szinte hőhídmentes szerkezetek tervezése
• Fal, tető, padló szerkezetekre előírt hőtechnikai értékek elérése
• 3 rétegű, nemesgázzal töltött üvegezésű hőszigetelt ablakszerkezetek
• Légtömörség biztosítása

Nagy hatékonyságú szellőző berendezés hőcserélővel, földhő hasznosítással

Falszerkezetek:

• Kerámia, pórusbeton vagy mészhomok tégla (masszív) falazatok ásványgyapot, polisztirol vagy cellulóz (újrahasznosított újságpapír) hőszigeteléssel, vakolva, vagy különböző homlokzati elemmel burkolva
• Masszívfalazatok hőszigeteléssel és átszellőztetett légréteggel, vakolva vagy különböző homlokzati elemmel burkolva
• Favázas szerkezetek befújt, vagy tartóvázas hőszigeteléssel, vakolva, vagy faburkolattal
• Polisztirol keményhab zsaluelemek beton kitöltéssel.

Az időjárási viszonyok miatt az egész világon a lakásokban szükség van fűtésre, vagy hűtésre. A mi éghajlatunkon a fűtés mellett napjainkban egyre nagyobb igény van a nyári hűtésre.
Az épületeknél a szellőzési veszteség eléri az összes hőveszteség 30%-át, a maradék 70% a külső határoló szerkezeteken (falak, ablakok, padló, tető) a környezetbe távozó hő.
A folyamatosan emelkedő energiaárak mellett célszerű az energia felhasználást nagymértékben csökkenteni az üzemeltetési költségeket a lehető legalacsonyabb szinten tartani úgy, hogy a komfortról és a jó életminőségről ne kelljen lemondani.

Azt az épületet nevezzük passzívháznak, melynek energiafelhasználása nem haladja meg a 15KWh/m2/évet.
Kifejezhetjük ezt számok nélkül is: egy olyan épület, amelynek alacsony fűtési igény miatt nincs szüksége hagyományos fűtési rendszerre.

A felhasznált építőanyagokkal szemben komoly elvárások vannak.
Az elkészült passzívház energiáját több úton nyerheti. Ilyenek az ember által leadott hő, az elektromos készülékek által leadott hő, a jól tájolt és méretezett ablakokon bejutó hő, illetve a Föld saját energiája.
Ezek mellett pedig szükség van még egy levegőztető-berendezésre, amivel a friss levegő utánpótlását tudjuk biztosítani.

A Föld energiájának kinyeréséhez egy úgynevezett földkollektorra van szükségünk. Ezen a földkollektoron keresztül szívja be a szellőztetőrendszer a friss levegőt. A működéséhez tudnunk kell, hogy a talajban 1-1,5 méter mélységben évszaktól és napszaktól függetlenül állandó 6-9 Celsius van.

A föld hőjének kihasználására 1,5 méter mélységben egy PVC csövet kell lehelyezni, melyet méretezni kell, ezen keresztül a beszívott friss levegő előmelegítése (adott esetben előhűtése) megtörténik. A levegőztető-berendezésünknek hővisszanyerővel kell rendelkeznie (a friss levegőt egy meleg cserélőn keresztül kell vezetni, mely átviszi a távozó levegő melegét a frissen érkező levegőre). Ennek hatásfoka min 80-90%-os kell, hogy legyen, ezáltal tudjuk elérni a kívánt hatást.

Jogos kérdés lehet, hogy a szellőztető berendezések működéséhez szükséges energiaigény, hogyan áll arányban a fűtési energia megtakarításával.

Tapasztalatok alapján elmondható, hogy a szellőztető berendezés energiaigénye 70-80%-kal kisebb, mint amennyibe a gázfűtés kerülne.

A Passzív ház előnyei:

A passzív házak 25 és 40 cm közötti szigetelésvastagsággal, valamint háromrétegű, hővédő üvegezéssel ellátott ablakokkal készülnek, így a meleg bent marad a házban. A friss levegőről egy hővisszanyerővel ellátott légkomfort szellőztető berendezés gondoskodik. A házból kifújt levegő érezhető melegének 3/4-ét a hőcserélő átadja a befújt levegőnek. Így például 0 °C-os külső hőmérséklet mellett a hideg friss levegőt a lakásból elszívott 20 °C-os meleg levegő legalább 13-16 °C-osra előmelegíti. Nem csak az allergiában vagy asztmában szenvedők értékelik nagyra a passzívház pollenmentes és porszegény levegőjét.

A passzívház az ablakokon keresztül beérkező napsugárzásból és a bent tartózkodó személyek, illetve háztartási készülékek hőleadásából tesz szert hőnyerésre. Nyáron az épület árnyékolása akadályozza meg a helyiségek túlmelegedését. A hideg téli hónapokban a légkomfort szellőztetésen keresztül a befújt levegő további felmelegítésre kerül, így egy külön fűtési rendszer feleslegessé válik.

A darmstadt-kranichsteini első német passzívházban történt többéves mérések bizonyítják, hogy még a múltszázad egyik leghidegebb telén, 1996-97-ben, amikor a napi középhőmérséklet -14 °C volt, a négylakásos társasházban olyan csekély fűtési teljesítményre volt csak szükség, hogy egy 20 m²-es szobát két darab 75-wattos izzó ki tudott fűteni. Ez idő alatt a társasházban a levegő hőmérséklete egész nap 20 °C fölött maradt.

A penészképződés is ki van zárva – a nagyfokú hőszigetelés és folyamatos légcsere miatt az épületszerkezet nedvesedése, a kondenzvíz kiválása nem jön létre, még az üvegfelületek szélénél sem.

A befektetett plusz anyagi ráfordítás 8-10 év alatt megtérül, de addig sem és azután sem szennyezi a környezetét csak minimális mértékben.

A Passzívház hátrányai:

Az épület a minőségi anyagok beépítésével lényegesen magasabb bekerülési költségű, mint egy jól hőszigetelt ház.
Nem lehetséges az épület nyílászáróinak nyitva tartása, mint ahogy megszoktuk.

Hogyan lesz egy passzív ház minősített passzív ház?

A német darmstadti Passzívház Intézet által kiállított „Vizsgált Minőségű Passzívház” minősítés igazolásával.
(A minősítés menete: profi passzíváz szakértők, átvizsgálják a terveket, különös tekintettel az energetikai számításra és a csomópontokra, és vagy igazolják a passzívház szint elérését, vagy pedig rámutatnak a hiányosságokra.
Az épület elkészülte után még be kell küldeni pár kontrolldokumentumot. Csak az a ház kapja meg a minősítést, amely betartja a passzívház-kritériumokat.)